• Ez itt, az én Igazságom.

    Talán Te is találsz benne a saját életedre alkalmazható megoldásokat.
    Olvasd figyelmesen, s tanulj a hibáimból!

11. A tudat, hogy szerethetsz

A tudat, hogy szerethetsz és szeretnek,
olyan melegséget és gazdagságot ad,
amit semmi más nem pótolhat.

Az élet olyan, mint a tenger: csodálatos, de mindig tartogat meglepetéseket számunkra és erősebb nálunk. Ezért ne haragudjunk magunkra túlzottan, ha egy-egy hajónk elsüllyed, hisz a halál is része az életnek. A lényeg az, hogy mi soha ne adjuk fel! Mert, ahogy vissza tekintünk az életünkre, azt bánjuk majd leginkább, amit nem tettünk meg.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer
Talán így is kezdhetném, hisz az igazság olyan mesébe illő. Elérkezett az ezredforduló. Már tizennégy éve éltem házasságban, róttuk az éveket jóban és rosszban, neveltünk három gyermeket, s a legkisebb is már kilenc éves volt. Az 1999-es teljes napfogyatkozás spirituális szempontból átfordította a világot. A változásokat saját bőrömön éreztem. A világgal együtt én is megváltoztam.

Ezt a folyamatot próbálom elmesélni, saját tapasztalataimat és átéléseimet véve alapul.
Ez az én igazságom.
Talán Te is találsz benne a saját életedre alkalmazható megoldásokat. Olvasd figyelmesen, s tanulj a hibáimból!

2000 májusában újból szerelmes lettem a férjembe.

Ritka, hogy ennyi év házasság után még mindig ugyanaz az ember lobbantja lángra a szerelmet. Boldog voltam, és úgy éreztem magam, mint tini koromban. Teli voltam szenvedéllyel és szeretettel, s azon dolgoztam, hogy egy kicsit felrázzam ellaposodott kapcsolatunkat.

A párom nem rajongott érte, meg mosolygott és nem vette komolyan az érzéseimet, fájdalmat okozva ezzel nekem. Maradt hát minden a régi, nem akart változtatni megszokott életén.

Csalódott voltam, de éveken keresztül még próbálkoztam. Próbáltam feldobni kicsit szerelmi életünket is, több-kevesebb sikerrel.

Addig kísérleteztem életem megváltoztatásával, hogy 2004 decemberében áldott állapotba kerültem. Nagyon vágytam egy kisbabára, ám a semleges fogadtatás miatt nem mertem bevállalni. Ennek szomorú előzményei voltak, de arra most nem térnék ki. Ebben az esetben nem lehet jól dönteni, és mégis döntenem kellett.
Elvetettem a magzatot. Gyilkossá váltam. Ekkor gyökeresen megváltozott az életem. Amikor fölébredtem, már nem voltam ugyanaz az ember, mint előtte. Összetört a lelkem. Gyűlöltem magam. Több év telt el, mire a történteket fel tudtam dolgozni. Magyarázatot kerestem cselekedetemre.
Ki vagyok én valójában és mit keresek itt?
Hol van Isten az életemben?
Egyáltalán mi az életem célja?

A karácsonyi forgatagban megálltam egy könyvárus pavilon mellett, mert megragadta tekintetemet egy könyvborító, melynek címe a lelkem mélyén megmozdított valamit: Müller Péter – Szeretetkönyv.
Megvettem, megajándékozva ezzel magamat karácsonyra – életemben először.
Mellette Balogh Béla könyveit kezdtem el olvasni, és Müller Péter előadásokra jártam.

Évek teltek el, s én kezdtem egyre jobban érezni magam a bőrömben.

2009- ben elhatároztam, hogy gyökeresen megváltoztatom az életem. Kezdtem ezt azzal, hogy áttértem a vega életmódra, azaz: kiiktattam a hús fogyasztását az életemből.
A környezetem elég furcsán nézett rám, nem értették mit miért teszek. Jobban éreztem magam, a testem könnyebb lett és a gondolataim tisztábbak. Testi problémáimat az alternatív gyógymódok segítségével orvosoltam.
Orvos nem látott, gyógyszert nem szedtem.
Imádtam a kristályokat, valami furcsa erő vonzott már régóta mindenhez, ami kő. Vettem egy rózsakvarc szív alakú medált, és föltettem az ezüstláncomra. Pont a szívcsakrámig ért, s az volt a feladata, hogy gyógyítsa és nyissa meg a szívem. Hatása csodálatos volt, s a szívemből áradó szeretet rezgése megváltoztatta a színét: hol rózsaszín volt, hol teljesen kifehéredett.

A „Tudatalatti tízparancsolata” meditációs CD-vel átformáltam a tudatomat. Fél évig hallgattam, naponta kétszer – és a csoda megtörtént velem. Tényleg nagyot változtam, ezen még magam is meglepődtem.

2010 mozgalmas év volt, hatalmasat léptem előre az önismeret és a lelki fejlődés útján. Heti rendszerességgel előadásokra jártam, bővítve ezzel is az ismereteimet.

Úgy vágytam az igazságra,
mint a sivatagi utazó az oázis hűsítő vizére.

Az internetről nagy mennyiségű anyagot töltöttem le, és szívtam magamba a tudást, mint az itatós papír a tintát. Mindig a megfelelő információt kaptam meg, azt, aminek a befogadására készen álltam.
Belekerültem egy idő-cenrifugába, nagyon felgyorsultak az események.

Kerestem, kutattam, ki is vagyok valójában, s mi az én feladatom itt a Földön? Erre asztrológus barátom kezembe adott egy térképet, amikor megcsinálta születési horoszkópomat. Hórusz-kép. Isten ezt a térképet mellékelte szellememhez, amikor leszülettem, hogy ha majd tudatom kitágul s a térképet olvasni tudom, segítségemre legyen földi utam során.
A horoszkóp – az égitestek állása a születés pillanatában. Az égitestek és csillagjegyek nem okoznak, csak jeleznek és hajlamosítanak.
Nem jósolnak jövőt és soha nem mondják meg, hogy mit kell tennem, hiszen ezzel a szabad akarati döntésemet vennék ki a kezemből.

Az élet nagy igazsága, hogy az ember maga teremti meg saját mennyországát, de saját poklát is!

Az emberek élete időnként megfeneklik, zsákutcába jutnak. S ha még nem nőttek föl igazán és nem vállalják föl tetteik következményeit, sorsuk alakulása miatt a világot okolják és persze Istent, aki elhagyta őket és nem segít rajtuk.

Nem Isten feladata megteremteni vagy megváltoztatni életünk körülményeit és feltételeit. Isten önmaga képére és hasonlatosságára teremtett bennünket.
Minden mást mi teremtünk, azon erő révén, amellyel Ő megajándékozott minket.
Ő teremtette az életet, ám megadta nekünk a választás jogát, hogy azt kezdjünk az életünkkel, amit csak akarunk.

Én azért születtem meg pont ide, pont most, mert van egy egyedülálló küldetésem, amit csak Én vagyok képes betölteni és senki más nem tud helyettesíteni benne. A csillagképemben található Király-trigon és Sárkány igazolja Isteni küldetésemet, és egyben kötelez. Nekem, mint Fényküldöttnek, világítótorony szerepem van ebben a változásban.
S bármilyen nehéz is legyen utam, rajtam van az Isten szeme és vigyázza minden lépésemet.

Kemény az út, amin járok, s a tudás, amire kezdek visszaemlékezni sokszor átok súlyként nehezedik rám. Ez a tudás ára.

Elnézem az embereket, boldogok és tudatlanok. önfeledten élik hétköznapjaikat, nem törődve azzal, hogy mai tetteikkel, gondolataikkal teremtik meg a holnapjukat.
Valóban, a könnyebb utat könnyebb választani, ezt hívják menekülésnek. Csak van egy kis probléma.
Sajnos ezen az úton nem érnek olyan sikerélmények, amelyek önbizalmat adnak. E nélkül pedig nem tudunk kitörni a ránk erőszakolt egyen-világból.

Az emberek többsége élethazugságban él. Inkább megfossza magát az élettől, mint hogy szembe nézne az Igazság egyszerűségével. Ez azért lehet így, mert már gyermekkorban meggyőznek bennünket arról, hogy ne saját magunkkal és ne a saját boldogságunkkal törődjünk. Hozzászoktatnak ahhoz, hogy kötelességeinkre koncentráljunk, a feladatokra, aminek elvégzését valaki elvárja tőlünk. Annyiszor döntünk önmagunk ellen, hogy egy idő után már nem is emlékszünk arra, hogy valaha mit szerettünk volna.

Az álmaink a múlt homályába vesznek. Ekkor visszanézünk életünkre és rájövünk, hogy elszúrtuk. Ahogy múlnak az évek, mindenkinek eszébe jut, hogy kellett volna élnie. Az idő szorítása vesz rá bennünket, hogy lássunk.

Sajnos a tisztánlátás, ami egy csodálatos Isteni ajándék, általában mindenki életébe megkésve érkezik.


vissza a könyv tartalomjegyzékéhez

Please follow and like us:
Címke , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?