• Ez itt, az én Igazságom.

    Talán Te is találsz benne a saját életedre alkalmazható megoldásokat.
    Olvasd figyelmesen, s tanulj a hibáimból!

20. EGY ÚJ KEZDET…

A mai nap üzenete: Egyáltalán nincs véletlen. Minden megpróbáltatás: büntetés vagy jutalom – attól függ, hogy éled meg…

11-es napot írunk, s a benne lévő Isteni Hármasság energiája támogatóan hat.
Az elmúlt hónapban többször is megjártam a poklot, mire eljutottam a felismerésig – ami egy Új Útra helyezte eddigi életem.

Lélekcsaládunk számtalan tagja született le ebben az időszakban a Földre, azzal a feladattal, hogy egymásra találva és egymást segítve teljesítsük be vállalt feladatunkat.
Ezek az emberek lelki társaink – s ha teljesítették feladatukat, nem maradnak az életünkben. Menniük kell. Fájdalmas lenne, ha nem így cselekednének.

A lelki társ – bármi is hozta az életedbe – azért jött, hogy átformálja gondolkodásmódod kibillentve téged a komfortzónádból. Hogy felrázzon, hogy utána még hetekig gondolkozz egy-egy szaván s az érzéseken, melyeket kivált belőled. Hogy a fejetetejére állítsa világod.
Amikor először meglátod, úgy érzed – hazaértél, pedig hidd el, sokat kell még utaznod előtte… A lelki társad türelmesen vár és szemlél, nézi, hogy haladsz utadon – látja gondolataidat, átölel és támogat…
Azért került az életedbe, hogy ott törjön meg, ahol a leggyengébb vagy, hogy utána sokkal erősebbé válj – a sérülésed által. Azt hiszed, hogy mellette boldogabb vagy, de inkább csak sokkal figyelmesebb.
Érzed, hogy ennek így kell lennie – hiszen Ő a határaidat szeretné felszabadítani…

Azt hittem, megtaláltam azt az embert, akinek az ölelésében elveszhetek… S úgy éreztem, életem teljesen felfordult –amikor kilépett belőle. De sosem távozott el igazán – egy kis darabot itt hagyott magából …
Maradni hihetetlen energia lenne, mely mindkettőnket felemésztene, és kiesnénk saját valóságunkból.

Hogy is lehetne valakivel együtt élni, aki mellett alig kapunk levegőt?

Nem hibáztatom hát, hogy nem ül mindig mellettem – mert valamilyen formában mindig ott lesz Nekem… Mint Barát…

Egy Igaz barát maga fölé emel és hisz benned, s nem csak a Szeretet – hűség és bizalom jellemzi. A barátra számíthatsz, ha baj van – de ha örülsz, veled együtt örül. Aggódik érted és megmondja azt is, amit Te magad sem mersz meglátni.

A bizalom közöttünk lépésről-lépésre alakult ki.
Nincsenek titkaink egymás előtt – legfeljebb meglepetések, melyek később bontják ki magukat.

Egy mély baráti beszélgetést követően – ami szépen helyre tett bennem dolgokat – egy csodálatos Teremtő DOB SZER részesei voltunk. Az energiák olyan erősek voltak, hogy a záró dobszó után, időre volt szükségem, hogy magamhoz térjek.
Ájultan estem az ágyba – teljes filmszakadás… nem emlékszem semmire.

Hajnalban ébresztettek, s ami ezt követte hozzásegített, hogy életem ezen szakaszát lezárhassam, és egy sokkal magasabb szintre lépjek.
Nagy valószínűséggel a dobszó nyitotta meg számomra azt a kaput – melyen átlépve egy másik létsíkon találtam Magam.
Az életemben kibillent dolgok helyükre kerültek – s ami eddig történt, teljes egészében értelmet nyert. Kevés ember van körülöttem, akiben teljesen megbízok – Ők felemelnek engem, Én meg cserébe Őket az Öregistenhez vezetem…

Ne próbáljátok elmével érteni, amit leírok – ennek megértése magas fokú szív-tudatosságot igényel. De ha ezt megértitek, közelebb kerülhettek hozzám, és ahhoz a Világhoz – melyben élek. S most, hogy az ÉRT ELEM egy magasabb szintje nem csak teret kapott bennem, hanem gyökeret is vert – hálát tudok adni minden negatív impulzusért, amit az elmúlt hónap elém tett. Több lettem általa. Köszönöm.

Szerelmünk méltó lezárásra talált.

  • Amikor szembesültem a helyzettel, két lehetőségem volt: vagy harcolok érted, vagy elfogadom.
    Mindig is tudtam, hogy Én szeretlek jobban, de ez nem zavart. Szerencsésnek éreztem magam és megtisztelő volt, hogy egy olyan Férfi, mint Te – egy olyan Nővel él, mint Én.

Azt gondoltam, ha mindent jól csinálok, nem számít, hogy egyformán szeretjük-e egymást, vagy sem. Nem kértem többet, elhitettem magammal, hogy nem kell több.

De az igazság az, Te sosem tudtad mit érzel irántam.

Te döntöttél – s Én elengedtelek.
Nem haragszom Rád a történtekért, nem teszek fel kérdéseket, de szeretlek – ugyanúgy, mint eddig. Szeretem a benned élő Istent! S ilyennek fogadom el az életet.

Talán ebben mutatkozik meg az Én emberi nagyságom.

Reggel arra ébredtem, hogy könnyes a párnám, ám ezek a könnyek minden bizonnyal az öröm könnyei voltak – mert csodákat éltem át – így nem is lehetett volna méltóbb befejezése az éjszaka üzenetének!


vissza a könyv tartalomjegyzékéhez

Please follow and like us:
Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?